11 Rész

Másnap mikor felkeltem, körbe néztem, de nem láttam Harpert. Ezért lementem az emeletről hátha ott van. Mikor megláttam nagyon meglepődtem, a szüleim és Harper reggeliztek az étkezőbe. Mindenki fel volt öltözve, kivéve én , rajtam csak egy alsónadrág volt. Kicsit kínos volt. De nem mentem fel, már ha egyszer lejöttem, nem fogok még egyszer felmenni. Így hát leültem hozzájuk az étkezőbe. Miután megettük a reggelit. Felajánlottuk Harper-rel, hogy elmosogatunk. Harper mosogatott én meg a helyére raktam a tányérokat és az evőeszközöket. Egyszer csak nagyban rakom el a dolgokat és érzem, hogy rám csapódik a víz. Ránézek Harper-re és látom, hogy széles mosollyal az arcán locsol vízzel. Eztán én is odamentem a csaphoz, bevizeztem a kezem és én is neki támadtad Harper-nek. Aztán jó pár hosszú percig játszottunk, de végül a nevetéstől nem tudtuk folytatni. Azt láttam Harper-en, hogy őszinte a mosolya és ebből adódóan nagyon vidám. Jó volt ránézni, látni a vidámság. Soha nem láttam még ennyire boldog/vidámnak még senkit.
Miután befejeztük a "mosogatást", felmentünk a szobámba és úgy döntöttünk, hogy elmegyünk moziba és utána este elmegyünk a vidámparkba, ami itt van a közelben.
 Utoljára gyerek voltam amikor a vidámparkba vitt el apám. Emlékszem, anyu nem örült, hogy vidámparkba megyünk, mert akkoriban nem volt pénzünk és hogy ne arra pazaroljuk. De apám kitartott mellettem és az én nagy örömömre elvitt. Miután hazajöttünk apámmal,két hétig másról sem tudtam beszélni, csak hogy milyen jól éreztem magam.
Ezért gondoltam, hogy elviszem Harper-t, mert már rég voltam olyan boldog mint gyermekkoromban.
Így hát mindkettőnk felöltözött és elmentünk a moziba. Úgy döntöttünk, hogy a "The Fault In Our Stars" c. filmet nézzük meg. Nekem egy kicsit nyálas szerelmes történet volt, de ugyanakkor a téma az ami megfogott és a színészek. Nagyon jól volt kivitelezve. Harper is odavolt a filmért.
A mozi után pedig elmentünk a rég várt vidámparkban. Nem volt olyan nagy a vidámpark területe, de kicsi sem. Ez olyan pont tökéletes.
A vidámparkban először a "szellemkastélyba" mentünk, aminek az a lényege, hogy bemész egy sötét házban, ahol néha és hirtelen fények villannak a falra,amire oda van írva valami ijesztő, közben ilyen hátborzongató hangokat hallasz.
A második megállónk a óriáskerék volt, olyan szép nagy.

Ezen egy élményt szereztünk. Végre egy igazi közös élmény Harper-rel.
Az óriáskerék után elmentünk enni valamit.
Éjfél körül úgy döntöttünk, hogy hazamegyünk. Este még a szobába megbeszétük, hogy milyen fantasztikus volt a mai napunk. Igazán boldognak láttam Őt.
Egyszer kicsúszott a számon.
-Szeretlek.- mondtam
-Tessék? Zayn Malik szeret? Komolyan mondod?-hallottam boldogságot a hangján
-Igen, szeretlek és komolyan is gondolom-mondtam határozottan
Odamentem hozzá megcsókoltam, utána megfogtam és átraktam a saját ágyamba...

Reggel, vagyis másnap mikor felkeltünk,mert az minden volt csak reggel nem. Délután 2-ig aludtunk.
Mikor ugye 2-kor lementünk a földszintre, ugye "pizsibe" ami Harper, egy bugyi és egy bő póló, számomra meg egy alsógatyát jelentett, láttam, hogy vendégeink vannak. HUPSZ!
Köszöntünk és gyorsan felmentünk és villám sebességgel felöltöztünk, de még előtte jól kinevettük magunkat.
Miután lementünk, kellemesen(vagyis csak úgy hallatszott) elbeszélgettünk a vendégekkel, akik nem voltak mások, mint a szomszédaink. Valahogy most jó a viszonyunk a szomszédainkkal. Még sosem volt ilyen.
Miután elmentek a vendégek, hálaistennek a szüleim is elmentek rokonokhoz, egy hétre. Szóval egy hétig mienk a ház Harper-rel.
Ennek mindkettőnk nagyon örült.

Remélem tetszett!
Sarah T.