A koncert napján
Reggel arra keltem fel, hogy Harry ordítja a nevem. Az álmosságtól hirtelen azt sem tudtam, hogy hol vagyok.
-Mi az már Harry?-hallatszott a hangomon a fáradság
-Ma van a koncert napja. Már nagyon izgatott vagyok. Keljél fel!!- hallottam valami boldogságot a hangján
-Tényleg... 20perc és az étkezőben leszek.
-Rendben, de akkor valóban 20 perc legyen,Zayn!-mondta és már ki is ment
És valóban 20 perc múlva a nappaliban ülve vártuk a többieket Harry-vel és Niall-lel. Reggli útán mentünk a koncert helyszínére, vártuk a staylist-ot és a sminkest. Amint elkészültünk, elmentünk megebédelni. Miután tényleg mindent elintéztünk már 5 óra volt. Gyorsan felmentünk a VIP. szektorba, mert már jöttek az emberek. Hirtelen elfogott az az izgalom. Egyszer csak látom, hogy a szüleim beszélgetve(!!) jönnek Harper-rel.
-Szia, Zayn!-köszöntek nekem egyszerre
-Sziasztok-köszöntem barátságos hangon
-Hali,Zayn, mizu? Nagyon izgatottan várom a koncertet
-'Harper, örülök, hogy várod. Én is egy picit izgulok,de amúgy minden rendben.Veled?-kérdeztem barátságosan
-Kösz, velem is a legnagyobb rendben van.- mosolygott aranyosan
Elbeszélgettem Harper-rel még egy kicsit,de nem volt már több idő...
-Zayn,gyere 10 perc és kezdünk...-mondta aggodalmasan a menedzser
-Mennem kell, Sziasztok!!- kiabáltam vissza és már ki is mentem a VIP.-ból
A koncert után:
Nagyon jó volt a koncert. Az egész koncert alatt tombolt, énekelt a közönség. Még nem volt alkalmam egy ilyen boldog közönséghez. Nekem nagyon nagy élmény volt ez a koncert.A fellépés után rögtön a VIP.- ba indultunk. Nagyon nagy taps fogadott minket, ahogy beléptünk a szektorba. Utána szépen egyesével mindenki kapott aláírást és képet készíthetett és pár perc erejéig beszélgettünk is a rajongókkal. Természetesen a szülők és valami eddig ismeretlen okból Harper is megvárta amíg mindenki elment...
Amikor elmentek, úgy döntöttünk a fiúkkal, hogy ünnepelünk. Gyorsan mindenki hazaküldte a családját, hogy nyugodtam tudjon inni. Én úgy gondoltam, hogy Harper maradhat. Sőt azt akartam, hogy maradjon.
Miután elment mindenki kivéve a csapat és nekik a barátnőjük és Harper. Oda mentünk a bárpulthoz és mindenki rendelt magának egy whisky-t. Leültünk egy kerek asztalhoz és ott beszélgettünk.pár óra múlva már a 6. pohárnál tartottunk. Nem nagyon tudtuk, hogy kik vagyunk. Egyszercsak látom, hogy Harper megindult a mosdó felé, nem feltűnőek utána mentem, hamarabb oda értem, mint Harper. Megállítottam a mosdó ajtó elől. Olyat tettem amit tudtam, hogy megfogok később még bánni,de már nem tudtam magamon uralkodni, és megcsókoltam. Harper-nek sem volt ellenére és visszacsókolt. Így álltunk több percig összeölelkezve-csókolózva. Hirtelem ellökött magától és kijelentette:
-Ezt nem tehetem Zayn, nekem barátom van...aki megkérte a kezem.-mondta
-MIVAN??? Miért nem mondtad?-kérdeztem, kicsit józanodtam a hír hallatán
-Kérdezted? Nem gondoltam, hogy fontos lenne ha tudnád...-mondta megbánóan
-NEM FONTOS??- ordítottam
Nem hagytam időt, hogy válaszoljon. Kimentem, összeszedtem a cuccom és hívattam egy taxit, aki visszavisz a szállodába.
Amint beértem(kicsit nehézkesen ment) a lakosztályomban, elmentem lezuhanyozni, hogy kicsit kijózanítsam magam. Hát, nem nagyon sikerült. Nem maradtam fent sokáig, mert már így is hajnali 4óra volt, így azonnal belezuhantam az ágyba és próbáltam aludni. Nem sok sikerrel jártam az alvás terén, de a bosszút kitudtam gondolni...
Másnap délután, mikor felkeltem gyorsan összepakoltam a bőröndömbe, mert este indulunk vissza New York-ba. Miután összepakoltam, kiraktam egy képet instagram-ra ami tegnap készült az after party-n. Elmentem megebédeltem a városban. Vettem magamnak egy Zayn feliratú tollat. És egy fekete iphone tokot. Mire visszaértem a szállodába, annyi időm volt, míg felmentem a bőröndömért és már indultunk is a a reptérre, ott várt minket a magán gépünk. Az út egyáltalán nem volt hosszú.
Hazaérve, bementem a szobámba és lefeküdtem aludni.
Másnap hirtelen egy furcsa zajra ébredtem...
Remélem tetszett!
Üdv: Sarah T.
2015. június 27., szombat
2015. június 17., szerda
5 Rész
Másnap alig bírtam felkelni, nagyon fáradt voltam. Alig aludtam az éjszaka, reggelig törtem a fejem, hogy hol/mikor bosszuljam meg, amit velem tettek.
De felkelett kelnem, ma van az utolsó nap amikor próbálunk a holnapi koncertre. Már nagyon izgatott vagyok, a holnapi nap miatt. Várom a találkozást a rajongóimmal és tegnap este tudtam meg, hogy eljön a családom is, már régen léptem fel a családom előtt.
El is indultunk a stábbal a koncert helyszínére. Már az éjszaka a stáb egy része felépítette teljesen a színpadot és beállították a világításokat is. Gyorsan átöltöztünk és már kezdtük is főpróbát.
3 óra múlva, mindenki nagyon fáradt volt, de végeztünk. Kemény lesz a holnapi nap.A fárasztó próba után úgy döntöttünk, hogy a fiúkkal elmegyünk megebédelünk és megiszunk egy kávét.
-Hé, Skacok. Menjünk a szállodával szembeni kávézóba, nagyon finom a kávéjuk és biztos az ételük se rossz.-ajánlottam fel, hátha ma is dolgozik Harper
-Ha te mondod...Biztos jó-hallottam Liam bizonytalanságát a hangjában
15 perc múlva megállt a taxis a kávézó előtt. Amikor megpillantottam Harpert, megkönnyebbültem.Bementünk és leültünk a kijárathoz legközelebbi 6fős asztalhoz.Azonnal odatoppant Harper, aranyos mosollyal az arcán.
-Sziasztok,mit hozhatok nektek?-kérdezte bájosan
-Én egy kávét és egy jó csípős gyros szeretnék,Harper.-mondtam mosolyt színlelve,(nem esett most sem nehezemre mosolyogni,állandóan ezt csináljuk a fiúkkal,mosolygunk, még ha nem is akarunk)
-Mind ugyan azt kérjük, mint Zayn.-mondta a csapat "szóvivője" Harry
-Rendben. Nem sokára kész lesz.- és már el is tűnt a
-Hé, Zayn. Honnan ismered a pincérnőt?-kérdezte kíváncsisággal Nail
-Facen beszéltem vele a szakítás után, sokat segített. Holnap a VIP-ba fog ő is ülni.-mondtam egyszerűen
-Értem, és? Tetszik vagy valami??-kérdezték egyszerre
-Dehogy,most komolyan! Szerinted?? Én még mindig Aria-t szeretem!-mondtam idegesen
-Rendi, csak megkérdeztük.
20 perc múlva megérkezett a csípős gyrosunk és a meleg kávénk.
-Köszönjük,Harper.-mondtuk egyszerre
-Igazán nincs mit, holnap találkozunk.-ezzel el is tűnt mint az előbb
-Hmm, ez nagyon finom,skacok.-jelentette ki Harry
-Szerintem is.-mondtam meggyőző kiejtéssel
Miután befejeztük az evést, megkértük Harpert, hogy a stáb számlájára írják fel.Ez a legjobb a turnékba, mindent a stáb fizet.
Mire visszaértünk a szállodába 5óra volt. Úgy döntöttünk, hogy mindenki kap egy szabad órát. Utána még elpróbáljuk a dalom.Én úgy döntöttem, hogy abban az egy órában alszok. Hiába állandóan sok a dolgom, én mégis mindig fordítok időt az alvásomra. Egyszerűen én imádok aludni.
Nagy szívfájdalmamra, egy óra úgy eltelt mit 10 perc, és már kelnem is kell.
A próbánk nem tartott sokáig, egy fél óra alatt le is rendeztük. Mindenki nagy élvezettel és átéléssel énekli a dalom.
Este úgy döntöttem, elmegyek egyet bulizni. Lazulok egy kicsit, hogy ne legyek annyira merev a holnapi koncerten.
Találtam egy közeli szórakozó helyet az interneten, de nem mondtam senkinek, hogy elmegyek. Gyorsan hívtam egy taxit, minél inkább gyorsabb vagyok, annál kevesebb az esélye, hogy észreveszik, hogy elmegyek.
Amikor odaértem, azonnal felismertek, így nem kellett fizetnem a belépőért, sőt még VIP jegyet kaptam. Megörültem, ez is jól indul. Amikor beléptem a VIP szektorba, meghökkentem, Harper és barátai is ott voltak. Nem mintha nem szeretném Harper társaságát, csak most egyedül, vagyis olyannal szerettem volna lenni,akit még nem ismerek,de már késő volt.
-Hé,Zayn. Szia. Gyere táncolni.-integetett bájosan Harper
-Sziasztok! Zayn Malik vagyok,mizujs?-kérdeztem barátságosan
-Hali,tudjuk ki vagy és nagyon szeretjük a zenéidet is. Várjuk a holnapi koncertet.-mondta egy magas szőke hajú fiata(kb 16 éves) lány
-Kértek valami piát?-kérdeztem
-Nem, köszii. Most ittunk.
-Rendben, én megyek rendelek egy wisky-t.
Oda mentem a pulthoz, nagyon hosszú sor állt.De 10 perc után vére én jöttem.
-Hali, egy pohár wisky-t szeretnék.
-Zayn Malik? Természetesen hozom... egy pillanat.... Itt is van- és átnyújtotta a wisky-s poharam
-Köszii
Megittam és az est/éjszaka hátralevő részében hol egyedül, hol lányokkal táncoltam. Szinte mindenki megismert.
Hajnali négy körül visszamentem a szállodába. Már kicsit nehézkesen ment a járás, de főleg a beszéd. Miután nagy nehezen bejutottam a lakosztályomba, mivel a wisky kiütött nem tudtam menni zuhanyozni, így csak beestem az ágyba és már aludtam is.
Álmomban:Egy sötét lyukban voltam és Harper hangját hallottam amint a nevemet kiáltja többször egymás után. Aztán hirtelen nagyon világos lett, és egy templomba voltunk. Harper gyönyörű menyasszonyi ruhában és pedig öltönyben álltunk az oltár előtt.....És hirtelen.....FELÉBREDTEM.
Ránézek az órára és látom, hogy van még egy órám aludni, olyan boldogan feküdtem vissza...
Remélem tetszett!
Üdv: Sarah T.
De felkelett kelnem, ma van az utolsó nap amikor próbálunk a holnapi koncertre. Már nagyon izgatott vagyok, a holnapi nap miatt. Várom a találkozást a rajongóimmal és tegnap este tudtam meg, hogy eljön a családom is, már régen léptem fel a családom előtt.
El is indultunk a stábbal a koncert helyszínére. Már az éjszaka a stáb egy része felépítette teljesen a színpadot és beállították a világításokat is. Gyorsan átöltöztünk és már kezdtük is főpróbát.
3 óra múlva, mindenki nagyon fáradt volt, de végeztünk. Kemény lesz a holnapi nap.A fárasztó próba után úgy döntöttünk, hogy a fiúkkal elmegyünk megebédelünk és megiszunk egy kávét.
-Hé, Skacok. Menjünk a szállodával szembeni kávézóba, nagyon finom a kávéjuk és biztos az ételük se rossz.-ajánlottam fel, hátha ma is dolgozik Harper
-Ha te mondod...Biztos jó-hallottam Liam bizonytalanságát a hangjában
15 perc múlva megállt a taxis a kávézó előtt. Amikor megpillantottam Harpert, megkönnyebbültem.Bementünk és leültünk a kijárathoz legközelebbi 6fős asztalhoz.Azonnal odatoppant Harper, aranyos mosollyal az arcán.
-Sziasztok,mit hozhatok nektek?-kérdezte bájosan
-Én egy kávét és egy jó csípős gyros szeretnék,Harper.-mondtam mosolyt színlelve,(nem esett most sem nehezemre mosolyogni,állandóan ezt csináljuk a fiúkkal,mosolygunk, még ha nem is akarunk)
-Mind ugyan azt kérjük, mint Zayn.-mondta a csapat "szóvivője" Harry
-Rendben. Nem sokára kész lesz.- és már el is tűnt a
-Hé, Zayn. Honnan ismered a pincérnőt?-kérdezte kíváncsisággal Nail
-Facen beszéltem vele a szakítás után, sokat segített. Holnap a VIP-ba fog ő is ülni.-mondtam egyszerűen
-Értem, és? Tetszik vagy valami??-kérdezték egyszerre
-Dehogy,most komolyan! Szerinted?? Én még mindig Aria-t szeretem!-mondtam idegesen
-Rendi, csak megkérdeztük.
20 perc múlva megérkezett a csípős gyrosunk és a meleg kávénk.
-Köszönjük,Harper.-mondtuk egyszerre
-Igazán nincs mit, holnap találkozunk.-ezzel el is tűnt mint az előbb
-Hmm, ez nagyon finom,skacok.-jelentette ki Harry
-Szerintem is.-mondtam meggyőző kiejtéssel
Miután befejeztük az evést, megkértük Harpert, hogy a stáb számlájára írják fel.Ez a legjobb a turnékba, mindent a stáb fizet.
Mire visszaértünk a szállodába 5óra volt. Úgy döntöttünk, hogy mindenki kap egy szabad órát. Utána még elpróbáljuk a dalom.Én úgy döntöttem, hogy abban az egy órában alszok. Hiába állandóan sok a dolgom, én mégis mindig fordítok időt az alvásomra. Egyszerűen én imádok aludni.
Nagy szívfájdalmamra, egy óra úgy eltelt mit 10 perc, és már kelnem is kell.
A próbánk nem tartott sokáig, egy fél óra alatt le is rendeztük. Mindenki nagy élvezettel és átéléssel énekli a dalom.
Este úgy döntöttem, elmegyek egyet bulizni. Lazulok egy kicsit, hogy ne legyek annyira merev a holnapi koncerten.
Találtam egy közeli szórakozó helyet az interneten, de nem mondtam senkinek, hogy elmegyek. Gyorsan hívtam egy taxit, minél inkább gyorsabb vagyok, annál kevesebb az esélye, hogy észreveszik, hogy elmegyek.
Amikor odaértem, azonnal felismertek, így nem kellett fizetnem a belépőért, sőt még VIP jegyet kaptam. Megörültem, ez is jól indul. Amikor beléptem a VIP szektorba, meghökkentem, Harper és barátai is ott voltak. Nem mintha nem szeretném Harper társaságát, csak most egyedül, vagyis olyannal szerettem volna lenni,akit még nem ismerek,de már késő volt.
-Hé,Zayn. Szia. Gyere táncolni.-integetett bájosan Harper
-Sziasztok! Zayn Malik vagyok,mizujs?-kérdeztem barátságosan
-Hali,tudjuk ki vagy és nagyon szeretjük a zenéidet is. Várjuk a holnapi koncertet.-mondta egy magas szőke hajú fiata(kb 16 éves) lány
-Kértek valami piát?-kérdeztem
-Nem, köszii. Most ittunk.
-Rendben, én megyek rendelek egy wisky-t.
Oda mentem a pulthoz, nagyon hosszú sor állt.De 10 perc után vére én jöttem.
-Hali, egy pohár wisky-t szeretnék.
-Zayn Malik? Természetesen hozom... egy pillanat.... Itt is van- és átnyújtotta a wisky-s poharam
-Köszii
Megittam és az est/éjszaka hátralevő részében hol egyedül, hol lányokkal táncoltam. Szinte mindenki megismert.
Hajnali négy körül visszamentem a szállodába. Már kicsit nehézkesen ment a járás, de főleg a beszéd. Miután nagy nehezen bejutottam a lakosztályomba, mivel a wisky kiütött nem tudtam menni zuhanyozni, így csak beestem az ágyba és már aludtam is.
Álmomban:Egy sötét lyukban voltam és Harper hangját hallottam amint a nevemet kiáltja többször egymás után. Aztán hirtelen nagyon világos lett, és egy templomba voltunk. Harper gyönyörű menyasszonyi ruhában és pedig öltönyben álltunk az oltár előtt.....És hirtelen.....FELÉBREDTEM.
Ránézek az órára és látom, hogy van még egy órám aludni, olyan boldogan feküdtem vissza...
Remélem tetszett!
Üdv: Sarah T.
2015. június 11., csütörtök
4 rész
A mai napon indulunk Londonba,még a koncertig van néhány nap,de még fel kell állítani a színpadot.Én személy szerint nagyon várom már a londoni koncertet és persze a Harper-rel való találkozásomat is. Biztos nagyon aranyos és kedves lány lehet. Az elmúlt héten szinte nem volt olyan nap, hogy ne beszéltünk volna egymással. De nem kapcsolatra értem ezt az egészet, Én nem tekintek Harper-re barátnőként meg ezek után se fogok , csak mint barát. A múltkor pl Skype-on beszéltünk, nagyon kedves volt.
A repülőtérre való indulásig még gyorsan lezuhanyoztam és elpakoltam a fontos dolgaim(telefon töltő,egy könyv amit a régi sulimba kaptam és persze a zenelejátszóm), utánna a szüleimtől is elbúcsúztam mert a banda és a stáb együtt indul a reptérre. Most viszont már a magán repülőnkkel megyünk. Amíg odaérünk addig megnézzük a filmünket, mert még mi nem is láttuk. Amire véget ért a film, addigra oda is értünk. A reptéren már vártak ránk a rajongók, viszont most sajnos nem adhattunk, mert mennünk kellett próbálni, de holnap így is nagyon sok rajongónak lesz alkalma velünk beszélni, fényképet készíteni és persze aláírást kérni is.
Még mielőtt próbáltunk volna, elfoglaltuk a szállásunkat, egy 5 csillagos szálloda elnöki lakosztályán. A szálloda gyönyörű volt belülről és természetesen kívülről is. De sajnos nem időzhettünk sokat, mert sokat kell még a koncertig próbálni. A koncertig már csak 2 nap van hátra és még sok a teendő.
A próba egészen éjszaka 2-ig elhúzódott. Úgy döntöttünk, hogy az ú számomat előadjuk majd. Annyira feldobott, hogy a saját szerzeményemet fogja hallgatni több ezer ember, mert eddig a számainkat közösen írtuk meg.
A szállodába mindenki saját lakosztályt kapott. Amikor bementem az én lakosztályomba, azon nyomban ráugrottam az ágyra és már aludtam is, mint a bunda.
Reggel arra keltem, hogy valaki trombitál(!!!), mondom "WTF?" aztán rájöttem, hogy csak Harry hülyéskedik reggel 7-kor(!!) ilyen korán általában azt se tudom ki vagyok, főleg hogy a tegnapi nap hogy kimerített.De nincs mese, fel kellett kelnem. Lezuhanyoztam és már rögtön mentünk is reggelizni.
Reggeli után volt egy kis szabad időnk, addig elmentem körbe néztem a városban. Vettem a családomnak egy-egy szuvenírt. Amikor ránézek az órámra, szinte sokkot kaptam. Már egy órája a próbán kéne lennem. Előveszem a telóm,gyoran betelefonálok(gondolom magamban),de amikor előveszem láttam, hogy lemerültem. "Csak én vagyok ilyen szerencsétlen". Megállítottam egy taxit és amilyen gyorsan csak tudtam elindultam. A taxis nem ismert fel, így nem kellett dupla árat fizetnem,mer általában ha felismernek akkor duplán kérnek, úgy vannak vele, hát úgy is telik,nem?
Késve ugyan, de megérkeztem. Nem sok mindenről maradtam le,mert az én dalom próbálták én meg azt nagyon tudom.
-Bocs a késésért, eltelt az idő, a telóm meg lemerült.-mondtam félvállról véve
-Semmi gond,Zayn. Úgyis a te dalodat próbáltuk végig.-mondta a stábunk vezetője,aki egyben az ének tanárunk is
-Sőt, ha akarsz,ma el is mehetsz. A srácoknak nem nagyon megy még, szóval ezt fogjuk ma gyakorolni.
-Rendben, akkor vacsinál talizunk.- és el is köszöntem
Ahogy kiértem elővettem a telóm,mert amíg ben voltam(kb 15 perc) töltött a telóm. Az az ötletem támadt, hogy felhívom Harper-t, hogy talizzunk.
-Haló,te vagy az Harper? Itt Zayn.
-Ujj, igen én vagyok.-hallottam hogy a háttérben ott sikoltoztak a barátnői
-Tudnánk talizni,ma "szabad" napos vagyok
-Persze, a szálloda melletti kávézó?Ott dolgozok, most is épp itt vagyok.
-Rendben, negyed óra és ott vagyok,de ha lehet akkor ketten találkozzunk.
- Oké,persze.Várlak,szia- és már le is rakta
Biztos nem fogok uncsizni,gondoltam magamban.
Egy negyed óra múlva megérkeztem a kávézóba, nagyon barátságos kis hely. Jó itt lenni, ha unatkozik az ember. Leültem egy asztalhoz, azonnal jött is Harper.
-Szia Zayn, én vagyok Harper.
-Szia, leülsz?
-Bocs,de épp munka időben vagyok,de ha tudsz várni fél órát, nagyon szívesen.
-Harper, nincs itt a főnököd véletlenül?--kérdeztem titkozatosan
-De,miért?
-Beszélhetnék vele, hogy ma hamarabb befejezd a munkát?
-Igazán? Mindjárt szólok neki.-mondta nagyon örülve
Meg is érkezett a főnök,olyan ismerős volt nekem...
-Jó napot! Zayn Malik vagyok, azt szeretném kérdezni, hogy ma Harper nem végezhetne hamarabb?-kérdeztem illedelmesen
-Persze,miért is ne? Nagyon örülök, hogy vendégül láthatunk Zayn, mit kérsz?
-Köszönöm, egy pohár bort elfogadnék.
-Azonnal hozom,Harper te pedig mára végeztél.-mondta nyugodt hangom
-Nagyon szépen köszönöm Zayn. Hogy vagy ma? Mikor éreztetek?
-Fáradtan vagyok,tegnap délután érkeztünk, de most ne rólam beszéljünk,hanem rólad. Mesélj magadról!
-Hát... itt lakom Londonba, születésem óta. Van 2 testvérem. Apám kiskorunkban elhagyott minket a nővéremmel és a bátyámmal együtt.Azóta anyánk nevelt minket, de már mind a hárman külön lakunk, és a kávézó fölött. A testvéreim pedig New York-ban. -mondta a tőle megszokott kedves és aranyos hangon
-Igazán sajnálom, hogy elhagyott titeket az apátok, és azóta tudsz róla valamit?-kérdeztem kíváncsi hangon
-Semmit, állítólag külföldön él boldogan az új családjával.
Már vagy 3 órája beszéltünk...
-Harper, igazán sajnálom, de mennem kell.Pénteken találkozunk. Holnap reggel pedig beugrok egy kávéért. Nagyon finom a kávétok.
-Rendben és nagyon várom az újabb találkozót.
A kávézó után visszamentem a szállodába és hazatelefonáltam, hogy minden rendben(tudom mint egy iskolás,de így mindig megnyugszanak a szüleim).A telefonálás után azonnal aludtam, igaz hogy még csak 3 óra volt, de vacsoráig ki akartam magamat pihenni. Két óra múlva arra kelek,hogy csörög a mobilom.Lucas hívott,Lucas egy gyermekkori jó barátom. Kiskorunkban mindent együtt csináltunk.
-Zayn, nem zavarlak?-hallottam valami szokatlant a hangjában
-Dehogy,baj van Lucas?
-Nem, csak hallottam, hogy itt Londonban lesz koncertetek. Én is itt vagyok pillanatnyilag. Össze tudunk futni esetleg, ha van annyi időd? Szívesen bemutatom a menyasszonyomat.
-Persze, én 8 óráig ráérek. Hol tudunk találkozni?
-Gyere az óriás kerék melletti szálloda bejáratánál várlak.
-Renben,ott vagyok egy fél óra.-és már le is raktam
Gyorsan felöltöztem, és már indultam is a bérelt kocsimmal.Igen, délután béreltem egy kocsit. Fél óra múlva már a bejáratnál vártam, nem is kellett sokat várni, 2 perc múlva jött is Lucas.
-Húú, de pontos vagy!-mondta meglepődve mikor látta, hogy már ott állok
-Siettem.
Utána bemutatott a menyasszonyának és a keresztlányának, aki most velük nyaral. Ezután meghívtak egy vacsorára a saját(!!!) éttermükbe.Ott nagyon jól elbeszélgettünk a múltról és a jelenről is esett pár mondat.
-Lucas, nagyon sajnálom,de vissza kell mennem a stábhoz. Remélem még találkozunk valamikor.Ha New York-ba jársz hívj.-mondtam sietősen
-Rendben haver, én köszönöm hogy tudtunk talizni. Szia
Éppen pár perccel értem hamarabb, mint a többiek. Elmentek vacsorázni,de én mondtam, hogy nem rég ettem, meg igazából gombát ettek, amit én nem nagyon szeretek. Vacsora után az egész stábbal kiülünk a nappaliba(a közös nappaliba) néhányan csocsótak,tv-tek, kártyáztak,stb. Az est végével a fiúkkal előadtuk az új számot. Mindenkinek nagyon tetszett.
Egész éjszaka, a bosszún törtem a fejem,de megvan a legjobb pillanat/alkalom, mégpedig a koncert estéje lesz a legmegfelelőbb.
Remélem tetszett!
Sarah T.
A repülőtérre való indulásig még gyorsan lezuhanyoztam és elpakoltam a fontos dolgaim(telefon töltő,egy könyv amit a régi sulimba kaptam és persze a zenelejátszóm), utánna a szüleimtől is elbúcsúztam mert a banda és a stáb együtt indul a reptérre. Most viszont már a magán repülőnkkel megyünk. Amíg odaérünk addig megnézzük a filmünket, mert még mi nem is láttuk. Amire véget ért a film, addigra oda is értünk. A reptéren már vártak ránk a rajongók, viszont most sajnos nem adhattunk, mert mennünk kellett próbálni, de holnap így is nagyon sok rajongónak lesz alkalma velünk beszélni, fényképet készíteni és persze aláírást kérni is.
Még mielőtt próbáltunk volna, elfoglaltuk a szállásunkat, egy 5 csillagos szálloda elnöki lakosztályán. A szálloda gyönyörű volt belülről és természetesen kívülről is. De sajnos nem időzhettünk sokat, mert sokat kell még a koncertig próbálni. A koncertig már csak 2 nap van hátra és még sok a teendő.
A próba egészen éjszaka 2-ig elhúzódott. Úgy döntöttünk, hogy az ú számomat előadjuk majd. Annyira feldobott, hogy a saját szerzeményemet fogja hallgatni több ezer ember, mert eddig a számainkat közösen írtuk meg.
A szállodába mindenki saját lakosztályt kapott. Amikor bementem az én lakosztályomba, azon nyomban ráugrottam az ágyra és már aludtam is, mint a bunda.
Reggel arra keltem, hogy valaki trombitál(!!!), mondom "WTF?" aztán rájöttem, hogy csak Harry hülyéskedik reggel 7-kor(!!) ilyen korán általában azt se tudom ki vagyok, főleg hogy a tegnapi nap hogy kimerített.De nincs mese, fel kellett kelnem. Lezuhanyoztam és már rögtön mentünk is reggelizni.
Reggeli után volt egy kis szabad időnk, addig elmentem körbe néztem a városban. Vettem a családomnak egy-egy szuvenírt. Amikor ránézek az órámra, szinte sokkot kaptam. Már egy órája a próbán kéne lennem. Előveszem a telóm,gyoran betelefonálok(gondolom magamban),de amikor előveszem láttam, hogy lemerültem. "Csak én vagyok ilyen szerencsétlen". Megállítottam egy taxit és amilyen gyorsan csak tudtam elindultam. A taxis nem ismert fel, így nem kellett dupla árat fizetnem,mer általában ha felismernek akkor duplán kérnek, úgy vannak vele, hát úgy is telik,nem?
Késve ugyan, de megérkeztem. Nem sok mindenről maradtam le,mert az én dalom próbálták én meg azt nagyon tudom.
-Bocs a késésért, eltelt az idő, a telóm meg lemerült.-mondtam félvállról véve
-Semmi gond,Zayn. Úgyis a te dalodat próbáltuk végig.-mondta a stábunk vezetője,aki egyben az ének tanárunk is
-Sőt, ha akarsz,ma el is mehetsz. A srácoknak nem nagyon megy még, szóval ezt fogjuk ma gyakorolni.
-Rendben, akkor vacsinál talizunk.- és el is köszöntem
Ahogy kiértem elővettem a telóm,mert amíg ben voltam(kb 15 perc) töltött a telóm. Az az ötletem támadt, hogy felhívom Harper-t, hogy talizzunk.
-Haló,te vagy az Harper? Itt Zayn.
-Ujj, igen én vagyok.-hallottam hogy a háttérben ott sikoltoztak a barátnői
-Tudnánk talizni,ma "szabad" napos vagyok
-Persze, a szálloda melletti kávézó?Ott dolgozok, most is épp itt vagyok.
-Rendben, negyed óra és ott vagyok,de ha lehet akkor ketten találkozzunk.
- Oké,persze.Várlak,szia- és már le is rakta
Biztos nem fogok uncsizni,gondoltam magamban.
Egy negyed óra múlva megérkeztem a kávézóba, nagyon barátságos kis hely. Jó itt lenni, ha unatkozik az ember. Leültem egy asztalhoz, azonnal jött is Harper.
-Szia Zayn, én vagyok Harper.
-Szia, leülsz?
-Bocs,de épp munka időben vagyok,de ha tudsz várni fél órát, nagyon szívesen.
-Harper, nincs itt a főnököd véletlenül?--kérdeztem titkozatosan
-De,miért?
-Beszélhetnék vele, hogy ma hamarabb befejezd a munkát?
-Igazán? Mindjárt szólok neki.-mondta nagyon örülve
Meg is érkezett a főnök,olyan ismerős volt nekem...
-Jó napot! Zayn Malik vagyok, azt szeretném kérdezni, hogy ma Harper nem végezhetne hamarabb?-kérdeztem illedelmesen
-Persze,miért is ne? Nagyon örülök, hogy vendégül láthatunk Zayn, mit kérsz?
-Köszönöm, egy pohár bort elfogadnék.
-Azonnal hozom,Harper te pedig mára végeztél.-mondta nyugodt hangom
-Nagyon szépen köszönöm Zayn. Hogy vagy ma? Mikor éreztetek?
-Fáradtan vagyok,tegnap délután érkeztünk, de most ne rólam beszéljünk,hanem rólad. Mesélj magadról!
-Hát... itt lakom Londonba, születésem óta. Van 2 testvérem. Apám kiskorunkban elhagyott minket a nővéremmel és a bátyámmal együtt.Azóta anyánk nevelt minket, de már mind a hárman külön lakunk, és a kávézó fölött. A testvéreim pedig New York-ban. -mondta a tőle megszokott kedves és aranyos hangon
-Igazán sajnálom, hogy elhagyott titeket az apátok, és azóta tudsz róla valamit?-kérdeztem kíváncsi hangon
-Semmit, állítólag külföldön él boldogan az új családjával.
Már vagy 3 órája beszéltünk...
-Harper, igazán sajnálom, de mennem kell.Pénteken találkozunk. Holnap reggel pedig beugrok egy kávéért. Nagyon finom a kávétok.
-Rendben és nagyon várom az újabb találkozót.
A kávézó után visszamentem a szállodába és hazatelefonáltam, hogy minden rendben(tudom mint egy iskolás,de így mindig megnyugszanak a szüleim).A telefonálás után azonnal aludtam, igaz hogy még csak 3 óra volt, de vacsoráig ki akartam magamat pihenni. Két óra múlva arra kelek,hogy csörög a mobilom.Lucas hívott,Lucas egy gyermekkori jó barátom. Kiskorunkban mindent együtt csináltunk.
-Zayn, nem zavarlak?-hallottam valami szokatlant a hangjában
-Dehogy,baj van Lucas?
-Nem, csak hallottam, hogy itt Londonban lesz koncertetek. Én is itt vagyok pillanatnyilag. Össze tudunk futni esetleg, ha van annyi időd? Szívesen bemutatom a menyasszonyomat.
-Persze, én 8 óráig ráérek. Hol tudunk találkozni?
-Gyere az óriás kerék melletti szálloda bejáratánál várlak.
-Renben,ott vagyok egy fél óra.-és már le is raktam
Gyorsan felöltöztem, és már indultam is a bérelt kocsimmal.Igen, délután béreltem egy kocsit. Fél óra múlva már a bejáratnál vártam, nem is kellett sokat várni, 2 perc múlva jött is Lucas.
-Húú, de pontos vagy!-mondta meglepődve mikor látta, hogy már ott állok
-Siettem.
Utána bemutatott a menyasszonyának és a keresztlányának, aki most velük nyaral. Ezután meghívtak egy vacsorára a saját(!!!) éttermükbe.Ott nagyon jól elbeszélgettünk a múltról és a jelenről is esett pár mondat.
-Lucas, nagyon sajnálom,de vissza kell mennem a stábhoz. Remélem még találkozunk valamikor.Ha New York-ba jársz hívj.-mondtam sietősen
-Rendben haver, én köszönöm hogy tudtunk talizni. Szia
Éppen pár perccel értem hamarabb, mint a többiek. Elmentek vacsorázni,de én mondtam, hogy nem rég ettem, meg igazából gombát ettek, amit én nem nagyon szeretek. Vacsora után az egész stábbal kiülünk a nappaliba(a közös nappaliba) néhányan csocsótak,tv-tek, kártyáztak,stb. Az est végével a fiúkkal előadtuk az új számot. Mindenkinek nagyon tetszett.
Egész éjszaka, a bosszún törtem a fejem,de megvan a legjobb pillanat/alkalom, mégpedig a koncert estéje lesz a legmegfelelőbb.
Remélem tetszett!
Sarah T.
2015. június 5., péntek
3 rész
Másnap kicsit későn ébredtem, lementem az étkezőbe. Egy váratlan látvány fogast, Aria és egy nagy kigyúrt pasas várt rám. Hirtelen azt sem tudtam, hogy álmodom vagy a valóság. De aztán rájöttem, hogy ez a valóság.
-Zayn, beszélnünk kell.-halottam a hangján valami drámait, de nem tudtam mi lehetett
-Ok, de először is, ki Ő?-mutattam a kigyúrt pasira
-Ja,igen. Tudod Zayn ő a barátom, Thomas. Erről akartam veled beszélni, úgy értem kettőnkről. Nem fog működni közöttünk. Azért jöttem,hogy békésen váljunk el, ne haragba.
-A BARÁTOD???? BÉKÉSEN???-ordibáltam, mivel a házban csak mi voltunk nem zavartam senkit
-Ne kapd fel a vizet,Zayn. Nem akarok veszekedést-mondta nyugodt hangon,nem tudam,hogy lehet valaki ennyire nyugodt
-Ne kapjam fel??? Elmentem egy koncertre és máris összejöttél valakivel?? Ne legyek ideges?? Tudod mit, nem is érdekel. Nekem olyan társ kell, aki mellettem van jóba rosszba, de most MENJETEK EL!- mondtam erőteljes hangon
- Rendben sajnálom, hogy így kellett elválnunk...- meg se hallgattam mit akar mondani, kivezettem őket az ajtón.
Olyan erősségű düh árasztott el, ami mostanáig még sosem. Kívül ideges voltam,belül pedig összetört. Nagyon szerettem Aria-t, ő volt a mindenem. Nem gondoltam volna, hogy ilyen hirtelen el lehet veszíteni olyan embert akiért az életünket is adnánk. De ebbe sajnos bele kell törődnöm.
Egész délelőtt aludtam,nem bírtam felkelni, de amikor hazajött anya, fel kellett kelnem. Segítettem neki az előkészülődésben, mert jönnek ma a család és a barátok grillezni egyet. Már olyan régen találkoztam velük,de sajnos nincs most jó hangulatom.
Gyorsan még lezuhanyoztam a vendégek előtt, muszáj "lemosnom" magamról a szomorúságot. Amikor lementem,egy új váratlan kép fogadott. Ott állt Aria és az új pasija. Anya odajön és a fülembe súgta: "Ugye nem baj, meghívtam Aria-t és a testvérét?"
-Nem, dehogy Anya, csak egy baj van.
-Mi baj,Zayn?
-Hogy Thomas nem Aria testvére, hanem az új barátja.
Anya nem tudott mit mondani, de láttam rajta hogy azonnal kizavarná őket, de én nem mondtam többet,csak próbáltam viszonylag boldog arcot vágni mindenhez, néha még nevettem is.De egyszerűen annyira rossz volt őket együtt látni, persze a vendégek még mindig azt hitték,hogy Aria az én barátnőm.Nem mondtam el,mert nekem is nagyon nehéz felfogni és azért sem, mert akkor kiszivárog és már reggelre ezzel lesz tele az internet. Most főleg a pletykákra nem vagyok kíváncsi.
Másnap arra kelek, hogy valaki üzenetet írt. Megnéztem és valahogy vidámabb lettem, Harper üzent.
H:"szia,felébredtél?"
Z:"Most keltem,mizujs?"
H:"Pénteken koncert,<3"
Z:"Bizony,én már nagyon várom"
H:" Kapok egy képet a barátnőddel?"-ennél a résznél elfogott a sötétség, a bánat és a szomorúság
Z:" Rólam kaphatsz, de nincs barátnőm."
H:" Nem Aria-val jársz?"
Z."Tegnapig én is úgy tudtam,de ezt ne mond senkinek."
H:"Igazán sajnálom,de nyugi nálam biztonságban vannak a titkaid. :)"
Z:" Köszönöm,most mennem kell,még beszélünk,szia."
H:Szya"
Az este hátra levő részében próbáltunk a fiúkkal. A zene egy kicsit elterelte a figyelmem. Olyan jó volt átadni magam a zenének és csak énekelni, nem kellett semmire figyelni. Sem a rajongókra,sem arra hogy le ne essek a színpadról, egyedül csak a zenére. Annyira élvezem az ilyen alkalmakat. Imádok énekelni, Ha nem lenne a zene, akkor az emberiség se lenne. Próba után ott maradtam még a próba termünkben, megnézni a dal listát, amit Londonban fogunk előadni. Nagyon izgatott vagyok már a koncert miatt és Harper is izgat,hogy valójában is olyan kedves, mint interneten keresztül. Mire hazaértem éjfél lehetett,de nem tudtam elaludni,ezért lementem a zongoránkhoz és elkezdtem összehozni egy dalt. Két és fél óra múlva, tombolva énekeltem és zongoráztam az új szerzeményem. A dalba beleírtam minden érzelmemet és fájdalmamat. Annyira azonosulni tudtam a zenével.Fel is vettem és elküldtem a fiúknak aztán a menedzserünknek. Arra várva, hogy hogy tetszik nekik,de eltelt azóta még egy fél óra,de még nem üzentek. Amikor ránéztem az órára, 5.00-át mutatott. Arra gondoltam,hogy elmegyek a pékségbe. Kiment az álom a szememből. Még nem volt teljesen világos,de már világosodott, fura érzés volt sétálni ilyenkor az utcákon,pedig kiskoromban minden reggel iskolába menet itt vettem a reggelim. Eszembe jutottak a régi "szép" iskolás emlékek,ekkor eszembe jutott, hogy meg kéne látogatni a régi iskolám, hátha örülnének nekem.
Amikor hazaértem, a szüleim nagyon örültek a friss reggelinek.
-Mikor keltél Zayn?-hallottam a konyhából anyám lágy hangját
-Nem is aludtam,olyan éjfél volt mire hazaértem. Utána írtam egy számot, zongora kíséretében. Ma ellátogatok a régi sulimba.
-Ez nagyszerű ötlet,Fiam.-mondta apám
-Biztos fognak örülni fognak neked Kincsem.-mondta anya
-Remélem...
Összeszedtem magam és elindulta a dombon lefele a már
-Zayn, beszélnünk kell.-halottam a hangján valami drámait, de nem tudtam mi lehetett
-Ok, de először is, ki Ő?-mutattam a kigyúrt pasira
-Ja,igen. Tudod Zayn ő a barátom, Thomas. Erről akartam veled beszélni, úgy értem kettőnkről. Nem fog működni közöttünk. Azért jöttem,hogy békésen váljunk el, ne haragba.
-A BARÁTOD???? BÉKÉSEN???-ordibáltam, mivel a házban csak mi voltunk nem zavartam senkit
-Ne kapd fel a vizet,Zayn. Nem akarok veszekedést-mondta nyugodt hangon,nem tudam,hogy lehet valaki ennyire nyugodt
-Ne kapjam fel??? Elmentem egy koncertre és máris összejöttél valakivel?? Ne legyek ideges?? Tudod mit, nem is érdekel. Nekem olyan társ kell, aki mellettem van jóba rosszba, de most MENJETEK EL!- mondtam erőteljes hangon
- Rendben sajnálom, hogy így kellett elválnunk...- meg se hallgattam mit akar mondani, kivezettem őket az ajtón.
Olyan erősségű düh árasztott el, ami mostanáig még sosem. Kívül ideges voltam,belül pedig összetört. Nagyon szerettem Aria-t, ő volt a mindenem. Nem gondoltam volna, hogy ilyen hirtelen el lehet veszíteni olyan embert akiért az életünket is adnánk. De ebbe sajnos bele kell törődnöm.
Egész délelőtt aludtam,nem bírtam felkelni, de amikor hazajött anya, fel kellett kelnem. Segítettem neki az előkészülődésben, mert jönnek ma a család és a barátok grillezni egyet. Már olyan régen találkoztam velük,de sajnos nincs most jó hangulatom.
Gyorsan még lezuhanyoztam a vendégek előtt, muszáj "lemosnom" magamról a szomorúságot. Amikor lementem,egy új váratlan kép fogadott. Ott állt Aria és az új pasija. Anya odajön és a fülembe súgta: "Ugye nem baj, meghívtam Aria-t és a testvérét?"
-Nem, dehogy Anya, csak egy baj van.
-Mi baj,Zayn?
-Hogy Thomas nem Aria testvére, hanem az új barátja.
Anya nem tudott mit mondani, de láttam rajta hogy azonnal kizavarná őket, de én nem mondtam többet,csak próbáltam viszonylag boldog arcot vágni mindenhez, néha még nevettem is.De egyszerűen annyira rossz volt őket együtt látni, persze a vendégek még mindig azt hitték,hogy Aria az én barátnőm.Nem mondtam el,mert nekem is nagyon nehéz felfogni és azért sem, mert akkor kiszivárog és már reggelre ezzel lesz tele az internet. Most főleg a pletykákra nem vagyok kíváncsi.
Másnap arra kelek, hogy valaki üzenetet írt. Megnéztem és valahogy vidámabb lettem, Harper üzent.
H:"szia,felébredtél?"
Z:"Most keltem,mizujs?"
H:"Pénteken koncert,<3"
Z:"Bizony,én már nagyon várom"
H:" Kapok egy képet a barátnőddel?"-ennél a résznél elfogott a sötétség, a bánat és a szomorúság
Z:" Rólam kaphatsz, de nincs barátnőm."
H:" Nem Aria-val jársz?"
Z."Tegnapig én is úgy tudtam,de ezt ne mond senkinek."
H:"Igazán sajnálom,de nyugi nálam biztonságban vannak a titkaid. :)"
Z:" Köszönöm,most mennem kell,még beszélünk,szia."
H:Szya"
Az este hátra levő részében próbáltunk a fiúkkal. A zene egy kicsit elterelte a figyelmem. Olyan jó volt átadni magam a zenének és csak énekelni, nem kellett semmire figyelni. Sem a rajongókra,sem arra hogy le ne essek a színpadról, egyedül csak a zenére. Annyira élvezem az ilyen alkalmakat. Imádok énekelni, Ha nem lenne a zene, akkor az emberiség se lenne. Próba után ott maradtam még a próba termünkben, megnézni a dal listát, amit Londonban fogunk előadni. Nagyon izgatott vagyok már a koncert miatt és Harper is izgat,hogy valójában is olyan kedves, mint interneten keresztül. Mire hazaértem éjfél lehetett,de nem tudtam elaludni,ezért lementem a zongoránkhoz és elkezdtem összehozni egy dalt. Két és fél óra múlva, tombolva énekeltem és zongoráztam az új szerzeményem. A dalba beleírtam minden érzelmemet és fájdalmamat. Annyira azonosulni tudtam a zenével.Fel is vettem és elküldtem a fiúknak aztán a menedzserünknek. Arra várva, hogy hogy tetszik nekik,de eltelt azóta még egy fél óra,de még nem üzentek. Amikor ránéztem az órára, 5.00-át mutatott. Arra gondoltam,hogy elmegyek a pékségbe. Kiment az álom a szememből. Még nem volt teljesen világos,de már világosodott, fura érzés volt sétálni ilyenkor az utcákon,pedig kiskoromban minden reggel iskolába menet itt vettem a reggelim. Eszembe jutottak a régi "szép" iskolás emlékek,ekkor eszembe jutott, hogy meg kéne látogatni a régi iskolám, hátha örülnének nekem.
Amikor hazaértem, a szüleim nagyon örültek a friss reggelinek.
-Mikor keltél Zayn?-hallottam a konyhából anyám lágy hangját
-Nem is aludtam,olyan éjfél volt mire hazaértem. Utána írtam egy számot, zongora kíséretében. Ma ellátogatok a régi sulimba.
-Ez nagyszerű ötlet,Fiam.-mondta apám
-Biztos fognak örülni fognak neked Kincsem.-mondta anya
-Remélem...
Összeszedtem magam és elindulta a dombon lefele a már
jól ismert úton, kiskoromban naponta volt, hogy 5-ször is megtettem egy nap.Nagyon szerettem mászkálni már gyerek koromban.
Ahogy beléptem az iskolába,síri csönd volt,éppen tanítás volt. Az utam egyenesen a tanáriba vezetett, hogy megkeressem a volt ofőm. Meg is találtam.
-Szia Zayn,már nagyon régen láttalak.
-Csókolom tanárnő, most egy pár napig itthon vagyok és gondoltam,hogy meglátogatom a régi sulim.-mondtam feldobódva
-Nagyon jól tetted,tudod hogy itt mindig szeretettel várunk. Megnézheted az új osztályom, nagyon aranyosak és mindig mondom, hogy te is az én osztályomba jártál.
-Természetes, hogy megnézem őket. Hahah.
-A termetek nem változott semmit mióta elmentetek.
- Fura újra itt, már olyan régen jártam itt.
-Mesélj valamit. Mi a helyzet együtt vagytok még Aria-val?
-Hát, sajnos nem rég szakítottunk. De egyébként semmi más nincs velem, épp most fejeződik be a turnénk,Londonba fogunk zárni. Hamarosan lesz egy vagy két számunk.-hirtelen megszólal a telefonom.
- Elnézést,tessék menni,megyek majd,de ez egy fontos hívás
-Rendben,várunk.
"- Szia Zayn, a szám egyszerűen hihetetlen, nagyon klassz. Ha a skacoknak is tetszik, lehet belőle valami. Nagy robbanás lenne. Igaz a hír, hogy szakítottatok Aria-val?
-HONNAN TUDOD????
-Mondta anyukád, nyugi még nem tudja más.Sajnálom, jobb lány érdemelsz,már mondtam neked,nem is egyszer.
-Rendi,majd beszélünk a sulimba vagyok.
-ok,szia"
Ahogy beléptem az osztályterembe minden gyerek elkezdett mosolyogni és minden gyerek elővett egy lapot.Biztos autógrammot szeretnének. Visszagondoltam a régi "szép" időkre,amikor én ültem a padok mögött és azon izgultam ,hogy ne engem feleltessenek,mert már megint nem tanultam. Vicces,szép emlékek kötődnek az iskolás éveimhez.A tanárnő bemutatott,aztán aki szeretett volna képet azzal csináltam és mindenkinek adtam autógrammot. Miután a gyerekek elmentek ebédelni, bementem a tanáriba és köszöntem a volt tanáraimnak, váltottam mindenkivel egy-két mondatot.
Ezután a kis "kiruccanás" után bementem egy kávézóba,kértem egy jó erős kávét. Nagyon fáradt voltam. Pedig még a fiúkkal is kell próbálni,ezért nem is mentem haza, hanem a kávézó után a próba terembe mentem.A próba mint mindig nagyon kemény, fárasztó, de ugyanakkor felszabadító is volt. Az egész stábnak előadtam az új szerzeményem,mindenkinek nagyon tetszett, ezért úgy döntöttünk, hogy szét osztjuk, hogy mindenki tudjon benne énekelni. Kiadjuk!!!Ez lesz az első szám, amit kiadunk amit én írtam egyedül. Mire nem képes a fájdalom??
Ekkor eszembe jutott egy bosszú.Megfizetnek a fájdalmamért.
Remélem tetszett!
Üdv.Sarah T.
Ahogy beléptem az iskolába,síri csönd volt,éppen tanítás volt. Az utam egyenesen a tanáriba vezetett, hogy megkeressem a volt ofőm. Meg is találtam.
-Szia Zayn,már nagyon régen láttalak.
-Csókolom tanárnő, most egy pár napig itthon vagyok és gondoltam,hogy meglátogatom a régi sulim.-mondtam feldobódva
-Nagyon jól tetted,tudod hogy itt mindig szeretettel várunk. Megnézheted az új osztályom, nagyon aranyosak és mindig mondom, hogy te is az én osztályomba jártál.
-Természetes, hogy megnézem őket. Hahah.
-A termetek nem változott semmit mióta elmentetek.
- Fura újra itt, már olyan régen jártam itt.
-Mesélj valamit. Mi a helyzet együtt vagytok még Aria-val?
-Hát, sajnos nem rég szakítottunk. De egyébként semmi más nincs velem, épp most fejeződik be a turnénk,Londonba fogunk zárni. Hamarosan lesz egy vagy két számunk.-hirtelen megszólal a telefonom.
- Elnézést,tessék menni,megyek majd,de ez egy fontos hívás
-Rendben,várunk.
"- Szia Zayn, a szám egyszerűen hihetetlen, nagyon klassz. Ha a skacoknak is tetszik, lehet belőle valami. Nagy robbanás lenne. Igaz a hír, hogy szakítottatok Aria-val?
-HONNAN TUDOD????
-Mondta anyukád, nyugi még nem tudja más.Sajnálom, jobb lány érdemelsz,már mondtam neked,nem is egyszer.
-Rendi,majd beszélünk a sulimba vagyok.
-ok,szia"
Ahogy beléptem az osztályterembe minden gyerek elkezdett mosolyogni és minden gyerek elővett egy lapot.Biztos autógrammot szeretnének. Visszagondoltam a régi "szép" időkre,amikor én ültem a padok mögött és azon izgultam ,hogy ne engem feleltessenek,mert már megint nem tanultam. Vicces,szép emlékek kötődnek az iskolás éveimhez.A tanárnő bemutatott,aztán aki szeretett volna képet azzal csináltam és mindenkinek adtam autógrammot. Miután a gyerekek elmentek ebédelni, bementem a tanáriba és köszöntem a volt tanáraimnak, váltottam mindenkivel egy-két mondatot.
Ezután a kis "kiruccanás" után bementem egy kávézóba,kértem egy jó erős kávét. Nagyon fáradt voltam. Pedig még a fiúkkal is kell próbálni,ezért nem is mentem haza, hanem a kávézó után a próba terembe mentem.A próba mint mindig nagyon kemény, fárasztó, de ugyanakkor felszabadító is volt. Az egész stábnak előadtam az új szerzeményem,mindenkinek nagyon tetszett, ezért úgy döntöttünk, hogy szét osztjuk, hogy mindenki tudjon benne énekelni. Kiadjuk!!!Ez lesz az első szám, amit kiadunk amit én írtam egyedül. Mire nem képes a fájdalom??
Ekkor eszembe jutott egy bosszú.Megfizetnek a fájdalmamért.
Remélem tetszett!
Üdv.Sarah T.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)