"....Amikor belenéztem a postaládába kővé dermedtem...a boldogságtól..,"
Ugyanis egy gyűrűt pillantottam meg, ránéztem Zayn-re, aki mosolyogva letérdelt, majd így szólt:
-Harper, hozzám jönnél feleségül? - kérdezte
-Igen, minden álmom - válaszolom az örömkönnyeimmel küszködve
Zayn gyorsan felpattant és szorosan ölelt, majd hevesen megcsókolt. Egyetérthetünk abban, hogy életünk legboldogabb napja.
-Nagyon sok boldogságoot! Gratulálok! - ordította Ariana
Délután is volt meglepetésem, Zayn elvitt egy focimeccsre, mivel tudja, hogy imádom, csak most egy VIP helyre ültünk, ahol romantikus keretek közt meg tudtunk vacsorázni, és vacsora után meg tudtuk nézni a meccset. Úgy gondoltuk, hogy a nagyvilággal is megosztjuk boldogságunkat. Mindketten kiraktunk egy olyan képet, amin egy esküvős magazinra tesszük a kezünket és megfogjuk egymás kezét úgy, hogy látszódjon a gyűrűm, a kép alá csak ennyit fűzünk : "..."
A meccs fergeteges volt, természetesen a kedvenceim nyertek. A győzelem után lemehettünk egy-egy képet készíteni velünk. Azokat is feltöltöttük a világhálóra, és beállítottam a háttérképemnek.
Másnap
Reggel amikor leértem a földszintre, látom hogy újdonsült vőlegényem éppen készíti a reggelinket. Amíg ő befejezi a "főzést" addig én gyorsan megterítettem, majd jó-ízzel elfogyasztottuk a reggelit. Ariana szokás szerint 11 óra körül ébredt fel. Soha nem értettem az embereket, hogy hogy tudnak olyan sokáig aludni. Én mindig maximum 8 kor már felkelek, Nem tudok tovább aludni. De miután felkelt, úgy döntöttünk elmegyünk együtt és nézünk nekem egy esküvői ruhát, ugyanis az esküvőnk négy nap múlva, szombaton lesz. Így hát felfedező körútra indultunk a hatalmas bevásárlóközpontban. Az utunk odavezető része, elég gyatrán telt. Nem nagyon beszélgettünk Ari-val, ugyanis ő még fáradt én pedig belefeledkeztem az álmodozásba, ami az esküvőt illeti.
Egyórásnyi út álmodozás után, végre megérkeztünk és kezdetét vehette a vásárlás. Először betértünk egy ékszerboltba, hogy kiválasszuk milyen ékszerem legyen a nagy napon. Egy kristályokból álló (persze nem túlságosan csicsásan) hatalmas, nyakláncot és egy hozzá illő karkötőt. A követ bolt, nem más volt mint a menyasszonyi ruhabolt. Azt a boltot pár óra múlva hagytuk el egy gyönyörű "hercegnős", kristályokkal díszített hófehér ruhával, mikor megpillantottam tudtam, hogy "Ő" lesz az enyém. Innen már csak egy állomásunk volt, nem más mint a cipős bolt, ahol ismét 1-2 órára volt szükségünk, hogy eldöntsük, hogy melyik legyen a megfelelő. Majd, körübelül 5-órakkor elindultunk haza. Otthon Zayn könyörgött, hogy hagyj láthassa a ruhát, de nem engedtem neki, ugyanis "a vőlegénynek nem lehet látni a menyasszonyi ruhát az esküvő napjáig". Zayn, mint egy nagyon rendes udvarló/vőlegény/férj vacsorával várt minket, de szerelmem valamit elnézett a recepten, így ehetetlenné vált a vacsora. Gyorsan rendeltünk két doboz pizzát, amit egy jó vígjáték közben el is fogyasztottunk.
Ez a rész volt az utolsó előtti rész. Remélem elnyerte a tetszéseteket a történetem. Köszönöm a sok megtekintést, és nagyon remélem, hogy az utolsó rész is fog tetszeni nektek.
Üdv : Sarah T.
