A Paris-i koncerten nagyon sok rajongóval volt alkalmunk találkozni. Felemelő érzés találkozni olyan emberekkel akik szeretik azt amit csinálsz és téged is szeretnek,pedig nem is ismernek.Egy koncert után az egész stáb felszabadul. De sajnos nincs időnk kipihenni magunkat,mert megyünk vissza New York-ba és felvesszük a dalok,utána meg indulunk a következő állomásunkra,ami egyben az utolsó is. London,nekem az a város nagyon szimpatikus.Eddig még csak 1-szer volt alkalmam odalátogatni,de már nagyon várom,hogy megismerjük a londoni rajongóinkat.Legutóbb amikor Londonba azaz a legelső alkalommal nem koncertezni voltunk,így nem volt időm se alkalmam találkozni a rajongókkal. De nagyon sok emailt kapunk az ottaniaktól. A repülőn ülve,egyszer csak megszólalt a telefonom."KI lehet már ilyenkor?"
-Hello,itt Zayn.
-Szia kicsim,elindultatok?
-Igen,már a repülőn ülünk már egy ideje.-hallatszott a hangomon,hogy nem vagyok a legjobb formámban
-Csak azt akartam mondani,hogy ma nem tudunk találkozni,mert egy régi barátommal találkozok,tudod Tom akiről már annyit meséltem.
-Persze tudom ki,akkor majd találkozunk valamikor.-érződött a hangomon egyszerre az ideget és a meglepődöttséget
-Puszika.-és már le is rakta...
-Hello,itt Zayn.
-Szia kicsim,elindultatok?
-Igen,már a repülőn ülünk már egy ideje.-hallatszott a hangomon,hogy nem vagyok a legjobb formámban
-Csak azt akartam mondani,hogy ma nem tudunk találkozni,mert egy régi barátommal találkozok,tudod Tom akiről már annyit meséltem.
-Persze tudom ki,akkor majd találkozunk valamikor.-érződött a hangomon egyszerre az ideget és a meglepődöttséget
-Puszika.-és már le is rakta...
-Baj van haver?-kérdezte Harry,ő volt aki mindig látta,ha van valami bajom
-Nem,vagyis igen. Aria,tudod a csajom,nem tudunk ma találkozni,mert fontosabb neki valami TOM.
-Ki az a Tom?-hallatszott,hogy már őt is érdekli a történtek
-Állítólag valami régi batátja.De minden héten beszél róla kb fél órát.Ajj
-Szerintem már nem szeret téged haver,nem akarok bajjósló lenni,de két hét alatt amíg Paris-ba voltunk vagy 3-szor hívott.
-Szerintem nem,a múltkor azt említette,hogy messze lakik Tom,és szerintem most jött ide és szeretett volna beszélni Aria-val-mondtam.
A további repülőn töltött időn,énekeltünk a rajongóknak meg autogrammot osztottunk,mert most nem a magán gépünkkel jöttünk,bár én nem igazán jelentett gondot a többiek nem örültek,hogy egy "rendes" géppel jöttünk. Bár én nem vagyok olyan,hogy azért mert ismernek minket,meg felépítettünk egy karriert,ezért még nem kell mindennek VIP-ba történnie. Én élvezek nem csak sztárokkal lenni.Meg én magam nem nevezném sztárnak,csak egy olyan embernek,akinek bejött az álma és az élete. Én a zenének élek. Idővel majd még a zenéhez jön majd a családom,de arról még semmi értelme beszélni.
A reptéren a családom és néhány haverom várt.(a rajongókat nem engették be)Hazaérve megfogott az édes otthon érzés,hazaérkeztem abba a házba ahol kiskoromba felnőttem,emlékszem amikor egy vacsora közben beszélgettünk a családdal,amikor eszembe jutott a One Direction ötlete. Annyira bele éltem magam,hogy a szüleim abba az időszakba mást sem hallottak csak a bandát. Próbáltak csillapítani,hogy nyugodjak le,mert nem biztos,hogy lesz belőle valami. De két év múlva amikor találkoztam a fiúkkal tudtam,hogy valóra fog válni a tervem.Lezuhanyoztam,utána amikor lementem várt rám egy kislány.
-Zayn,tudom hogy azt kérted,hogy pihenni akarsz,de ennek a kislánynak te vagy a kedvence és a héten elköltöznek innen, és nagyon szeretett volna találkozni veled.- mondta anyám nyugodt hangon.
-Persze,semmi gond.
-Szia,hogy hívnak?
-Hanna,nagyon nagy rajongód vagyok.Te vagy a kedvencen a One Direction-ból.
-De szép neved van,Hanna.Köszönöm,szeretnéd énekelni velem?
-UUU,persze, lécci a You and I-t.
-Rendicsek.-bekapcsoltam a zenét és elkezdtünk énekelni.
Utána fotózkodtunk és fotót csináltunk,természetesen én is kiraktam a képet.
Utána megvacsoráztunk,mondtam a csáládnak,hogy most nagyon fáradt vagyok és inkább lepihennék,megértették.
Ahogy felmentem a régi szobámba,azonnal bekapcsoltam a gépem beléptem a magán facebookomba.Látom,hogy egy Harper nevezetű lány rám írt. Mondom egye fene,visszaírok
"Szia,hogy vagy?" lehet nem is akar beszélgetni.
"Alig várom már a londoni koncerteteket.Fogunk találkozni is,mert a VIP-ba rendeltem a jegyet :)"
De kedves,gondoltam magamba,biztos egy élmény lesz London.
"Én is várom,majd mond meg,hogy veled beszéltem,ha majd talizunk:)"
-Nem,vagyis igen. Aria,tudod a csajom,nem tudunk ma találkozni,mert fontosabb neki valami TOM.
-Ki az a Tom?-hallatszott,hogy már őt is érdekli a történtek
-Állítólag valami régi batátja.De minden héten beszél róla kb fél órát.Ajj
-Szerintem már nem szeret téged haver,nem akarok bajjósló lenni,de két hét alatt amíg Paris-ba voltunk vagy 3-szor hívott.
-Szerintem nem,a múltkor azt említette,hogy messze lakik Tom,és szerintem most jött ide és szeretett volna beszélni Aria-val-mondtam.
A további repülőn töltött időn,énekeltünk a rajongóknak meg autogrammot osztottunk,mert most nem a magán gépünkkel jöttünk,bár én nem igazán jelentett gondot a többiek nem örültek,hogy egy "rendes" géppel jöttünk. Bár én nem vagyok olyan,hogy azért mert ismernek minket,meg felépítettünk egy karriert,ezért még nem kell mindennek VIP-ba történnie. Én élvezek nem csak sztárokkal lenni.Meg én magam nem nevezném sztárnak,csak egy olyan embernek,akinek bejött az álma és az élete. Én a zenének élek. Idővel majd még a zenéhez jön majd a családom,de arról még semmi értelme beszélni.
A reptéren a családom és néhány haverom várt.(a rajongókat nem engették be)Hazaérve megfogott az édes otthon érzés,hazaérkeztem abba a házba ahol kiskoromba felnőttem,emlékszem amikor egy vacsora közben beszélgettünk a családdal,amikor eszembe jutott a One Direction ötlete. Annyira bele éltem magam,hogy a szüleim abba az időszakba mást sem hallottak csak a bandát. Próbáltak csillapítani,hogy nyugodjak le,mert nem biztos,hogy lesz belőle valami. De két év múlva amikor találkoztam a fiúkkal tudtam,hogy valóra fog válni a tervem.Lezuhanyoztam,utána amikor lementem várt rám egy kislány.
-Zayn,tudom hogy azt kérted,hogy pihenni akarsz,de ennek a kislánynak te vagy a kedvence és a héten elköltöznek innen, és nagyon szeretett volna találkozni veled.- mondta anyám nyugodt hangon.
-Persze,semmi gond.
-Szia,hogy hívnak?
-Hanna,nagyon nagy rajongód vagyok.Te vagy a kedvencen a One Direction-ból.
-De szép neved van,Hanna.Köszönöm,szeretnéd énekelni velem?
-UUU,persze, lécci a You and I-t.
-Rendicsek.-bekapcsoltam a zenét és elkezdtünk énekelni.
Utána fotózkodtunk és fotót csináltunk,természetesen én is kiraktam a képet.
Utána megvacsoráztunk,mondtam a csáládnak,hogy most nagyon fáradt vagyok és inkább lepihennék,megértették.
Ahogy felmentem a régi szobámba,azonnal bekapcsoltam a gépem beléptem a magán facebookomba.Látom,hogy egy Harper nevezetű lány rám írt. Mondom egye fene,visszaírok
"Szia,hogy vagy?" lehet nem is akar beszélgetni.
"Alig várom már a londoni koncerteteket.Fogunk találkozni is,mert a VIP-ba rendeltem a jegyet :)"
De kedves,gondoltam magamba,biztos egy élmény lesz London.
"Én is várom,majd mond meg,hogy veled beszéltem,ha majd talizunk:)"
Úgy azt hiszem,hogy körülbelül olyan reggel 3-4ig beszélgettem Harper-rel igazából semmi különlegesről nem beszéltünk,de nem tetszik. Nekem van egy óriási szerelmem,Aria.
Remélem tetszett.
Üdv: Sarah T.
Üdv: Sarah T.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése